Bűncselekmény a Facebookon szabadcsapatokat szervezni

A Legfőbb Ügyészség a GYEM kezdeményezésére olyan jogértelmezést adott ki az ügyészségek felé, amely értelmében a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése bűncselekmény már akkor is megvalósul, ha valaki a Facebookon kezd illegális rendfenntartó tevékenységhez embereket toborozni.

A jogalkotó több mint hat éve, a gyöngyöspatai szélsőséges “járőrözés” hatására minősítette bűncselekménynek azt, ha arra nem jogosult személyek, csoportok közbiztonsági tevékenységet, vagyis az állami szervek helyett rendfenntartó tevékenységet szerveznek, vagy ilyen tevékenység látszatát keltik. Tipikusan szélsőséges, paramilitáris szervezetekre, például a Betyárseregre kell itt gondolni.

2015 nyarán, a menekültválság idején megszaporodtak az ilyen illegális, civil rendfenntartó csapatok. A Betyársereg is célba vette a menekülteket, de más, nem állami csoportosulások is szerveződtek, illetve nyilvános toborzások történtek abból a célból, hogy a menekültek határátkelését megakadályozzák, illetve az országba belépett menekülteket megfélemlítsék.

2015 őszén a GYEM egyeztetést folytatott az Országos Rendőr-főkapitánysággal arról, hogy miként tud a rendőrség hatékonyan fellépni e szélsőséges, rasszista szervezetekkel, tevékenységükkel szemben.

Az egyeztetés során fény derült arra, hogy mindösszesen egyetlen nyomozás indult 2015 nyarán, nevezetesen “a betolakodók feltartóztatására harcosokat” toborzó Önkéntes Határvadász Egység Facebookon indult szervezése miatt. Az ügyészség azonban megszüntette a nyomozást azzal érvelve, hogy a közösségi oldalon történő toborzás nem meríti ki a “szervezés” elkövetési magatartást, ami a bűncselekmény tényállási eleme.

Fentiek miatt a GYEM a Legfőbb Ügyészséghez fordult, amely egyetértve álláspontunkkal kimondta, hogy a szegedi ügyészség indokolatlanul szűkítően értelmezte a szervezés fogalmát, és utasította az ügyészséget a nyomozás folytatásának elrendelésére. Ennek köszönhetően 2017 tavaszán vádemelés is történt az ügyben. 

A Legfőbb Ügyészség szintén a GYEM indítványára a főügyészségek felé, az egységes jogalkalmazás érdekében állásfoglalást is kiadott a szervezés fogalmának érelmezéséről. Eszerint:

"A “szervezés” fogalmát akként lehet megfogalmazni, hogy aki szervez, más személyeket úgy tömörít, vagy gyűjt csoportosulásba, hogy e személyek meghatározott cselekvésre képesek legyenek, illetve a létrehozott tömörülés, csoportosulás meghatározott működésre képes legyen.

A Btk. 352. §-a szerinti bűncselekmény minden olyan aktív magatartást magában foglal, amelyet a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló - jogszabályi felhatalmazás nélküli - tevékenység feltételeinek megteremtése, illetve a tevékenység tényleges lebonyolítása érdekében végeznek. A bűncselekmény megvalósulásához - hasonlóan a többi olyan bűncselekményhez, ahol a szervezést elkövetési magatartásként fogalmazták meg - nincs szükség a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenység megkezdésére. (...) Mivel egy deklaráltan közbiztonsági tevékenység végzése céljából létrehozni kívánt szervezetbe való toborzás, illetve a részvételi hajlandóság felmérése is a szervezés fogalkörébe vonható, a konkrét ügyben az elkövetők azon cselekménye, hogy egy Internetes közösségi oldalon meghatározott céllal, időponttal és helyszínnel résztvevőket toboroztak egy, a jövőben bekövetkező, közbiztonsági tevékenységre irányuló eseményre, tényállásszerű szervezői tevékenységnek minősül.”