Célirányosabb áldozatsegítő szolgálatokra van szükség

A megfelelő forrásokkal rendelkező, célirányos áldozatsegítő szolgálatok létfontosságúak ahhoz, hogy a bűncselekmények áldozatai a nekik okozott szenvedésért valódi igazságszolgáltatásban részesüljenek, és hogy jogaikat ténylegesen tiszteletben tartsák. Az Európai Unióban működő áldozatsegítő szolgálatokról készült, 2015 januárjában megjelent első átfogó elemzésében az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) arra hívja fel a figyelmet, hogy az előrelépések ellenére sok tagállamban vannak még problémák. Az FRA azt javasolja, Magyarország erősítse meg a képzést, a kormányt pedig inti, hogy különbséget tegyen az áldozatsegítő civil szervezetek között. 

„Az áldozatoknak a büntetőeljárás előtt, közben és után egyaránt hozzá kell jutniuk a segítségnyújtáshoz – és nemcsak a jogi támogatáshoz, hanem a pszichológiai és érzelmi segítséghez is” – nyilatkozta az FRA igazgatója, Morten Kjaerum. „Az uniós tagállamoknak 10 hónapon belül át kell ültetniük a nemzeti jogukba az uniós áldozatvédelmi irányelvet, és ezen a téren még mindig sok a tennivaló.”

Az áldozatoknak nyújtott hatékony segítségnyújtás Unió-szerte történő támogatása érdekében az FRA jelentésében több javaslatot is megfogalmaz:

  • Az uniós tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a sajátos szükségletekkel rendelkező áldozatoknak, például a fogyatékossággal élő áldozatoknak, szexuális erőszak áldozatainak vagy bűncselekmények áldozatául eső illegális migránsoknak célzott támogató szolgáltatásokat nyújtsanak, beleértve a trauma feldolgozásában való segítséget és tanácsadást.
  • Az uniós tagállamoknak eleget kell tenniük a rendőrök és a bíróságokon dolgozók képzésére vonatkozóan az áldozatvédelmi irányelvben foglalt kötelezettségeknek, és rendelkezésre kell bocsátaniuk az ilyen intézkedések végrehajtásához szükséges pótlólagos forrásokat.
  • Biztosítani kell, hogy az áldozatok ugyanúgy hozzájuthassanak a jogi segítségnyújtáshoz, mint ahogy az a terheltek számára elérhető.
  • Annak érdekében, hogy bűncselekmény esetén az áldozatok nagyobb számban merjenek feljelentést tenni, az uniós tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő hatóságok és közszolgálatok, köztük az egészségügyi szolgálat haladéktalanul adjanak tájékoztatást az áldozatsegítő lehetőségekről.

Az FRA kutatásai következetesen azt állapították meg, hogy az alacsony bejelentési ráta az egyik fő akadálya annak, hogy az áldozatok érvényesíteni tudják a jogaikat. A hatóságok iránti bizalom és a feljelentési arány növelése segítene javítani a bűncselekmények felderítésének hatékonyságán, valamint a büntetőeljárások minőségén. E tekintetben nagy előrelépést jelent a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló irányelv. Az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak 2015. november 16- ig kell átültetniük nemzeti jogukba.

Magyarország az EU-s tanácsi kerethatározatban foglalt kötelezettségének eleget téve elfogadta a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényt. A törvény gyakorlatilag megfelel a kerethatározatban lefektetett követelményeknek, azonban az áldozat/sértett definícióját meglehetősen szűkösen értelmezi. A jövőben így egy olyan koncepciót kell kialakítani, amely nemcsak a közvetlenül érintett sértettel számol az eljárások során, hanem pl. azok családtagjaival is, ezzel is eleget téve az újabb, a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályoknak.

A büntető igazságszolgáltatás szereplőinek képzése sarokpontja a sértetti jogok védelmének. A képzésbe különösen a rendőröket kell bevonni. Magyarországon rendszerszinten nincsenek ilyen képzések, az áldozatsegítők esetenként, megkeresés alapján tartanak tréningeket a rendőröknek. Ez a megoldás nemcsak Magyarországon, hanem más EU-s tagországokban is tapasztalható, ezért a képzések EU-s szinten való kötelezővé tétele jelentősebb erőfeszítést igényel a jövőben.

Csupán kevés tagállamra igaz, hogy kizárólag az állam működtesse az általánosan elérhető, országos, vagy legalábbis a legjelentősebb áldozatsegítő rendszert. Magyarországra azonban e tagállamok körébe tartozik. A Központi Igazságügyi Hivatal szakmai kontrollt biztosít a megyei áldozatsegítők felett, miközben az áldozatsegítők szervezetileg a kormányhivatalokhoz tartoznak. A fővárosi és megyei hivatalok áldozatsegítői adnak információt az áldozatok jogairól és kötelezettségeiről a büntetőeljárásban, az elérhető szolgáltatásokról, az állami és nem állami szolgáltatások igénybevételének lehetőségeiről, és az ismételt áldozattá válás elkerülésnek lehetőségéről. A Fehér Gyűrű nem kormányzati szervezet is ellát ehhez hasonló feladatokat. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint a tagállami kormányok kötelesek tiszteletben tartani az áldozatsegítő szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek sokszínűségét és tilos különbséget tenniük közöttük. Ebben a vonatkozásban az Alapjogi Ügynökség felhívja a figyelmet arra a jelenségre, hogy a magyar kormány számos, ismert áldozatsegítő szolgálatot ’balos’ befolyásoltságúként bélyegzett meg, holott a kormánynak kerülnie kell, hogy az a látszat alakuljon ki, hogy a kormánytisztviselők nem tekintik egyenlőnek a civil szervezeteket.

Magyarországon, több más EU-s tagállamhoz hasonlóan, az önkéntes (szociális) munka egy relatíve új, az 1990-es években elkezdődött gyakorlat. Ezekben az országokban, ahol a civil kezdeményezéseket évekig elnyomták, most biztató jelek mutatkoznak az áldozatsegítésben résztvevő állampolgárok számának emelkedése tekintetében. Magyarországon több jó példa is van. A TEtt Program az Áldozatokért és a Tettesekért program a nemzeti fejlesztési terv része, amelyet az Európai Szociális Alap támogat, és amelynek egyik célja a bűncselekmények áldozatainak támogatása. A TEtt eddig 200 önkéntest vont be az áldozatsegítésbe, 2011 óta pedig számos roma származású önkéntes is csatlakozott a hálózathoz. A gyerekek által elszenvedett szexuális erőszak kezelését is végzi az Eszter Alapítvány és Ambulancia, ahol 1994 óta tanácsadást, pszichoterápiát és ingyenes jogi tanácsadást kaphatnak. Magyarországon az önkéntesek főleg diákok vagy jogi, pszichológiai, szociális munkás valamint egészségügyi szakmai háttérrel rendelkezők. Itthon az önkéntesség szorosan összefügg a magasabb iskolai végzettséggel.

A jelentésről szóló magyar nyelvű sajtóközlemény itt érhető el.

A teljes jelentés angol nyelvű változata itt olvasható.

A jelentés rövid összefoglalója ez.