Fontos strasbourgi ítélet romák elleni rendőri támadás kapcsán

2019. április 16-án kihirdetett ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta, hogy Romániában a rendőrség gyakran aránytalanul erőszakosan lép fel romákkal szemben az intézményi rasszizmusnak köszönhetően. A konkrét esetben fejenként 25 ezer euró kártérítést kell fizetnie a román kormánynak a bántalmazott roma kérelmezők részére.

A Lingurar kontra Románia ítélet nem az első, amely romákkal szembeni hatósági erőszak miatt állapít meg emberi jogsértést. Számos hasonló esetben ítélkezett már a bíróság, Magyarországgal szemben például az M.F. ügyben, amikor rendőri fogdán kényszervallatták a roma fogvatartottat órákon keresztül. Abban azonban úttörő a döntés, hogy a rendőrségi razziát, amely keretében a kérelmezőket bántalmazták, diszkriminatív etnikai profilalkotásnak nevezi. Az ítélet szerint a hatóságok kifejezetten az érintettek roma származása miatt szervezték a razziát. Kifejezetten azért támadtak a kérelmezőkre, mert romák, és a rendőrség szerint a romák bűnözők. Vagyis, a bíróság szerint a rendőrség diszkriminatív módon gyakorolta hatalmát.

Az ügy hátterében egy  2011 decemberi rendőrségi razzia áll, amelyet a román rendőrség Előpatak (Valcele) településen nagy erőkkel hajtott végre előzetes tervek alapján, kifejezetten azért, mert a településen magas a romák aránya és a rendőrség szerint jellemző rájuk a közösségellenes magatartás és a magas kriminalitás. A razzia keretében a rendőrök benyomultak a kérelmezők házába és ott megverték őket, majd kettejüket bevitték a rendőrségre és ennek során tovább bántalmazták. A kérelmezők feljelentést tettek a rendőrök ellen. Hosszas hazai eljárás végén a román bíróság úgy döntött, hogy helyesen szüntette meg az ügyészség a nyomozást, mert nem volt kellő bizonyíték a rendőri bántalmazásra.

A kérelmezők ezt követően a román Romani CRISS jogvédő szervezet segítségével az EJEB-hez fordultak a rendőri bántalmazás és az azzal kapcsolatos nem hatékony nyomozás miatt. Az eljárásba az Európai Roma Jogok Központja is bekapcsolódott a kérelmezők oldalán és felhívta az EJEB figyelmét az Európa szerte jellemző magas fokú cigányellenességre és az intézményi rasszizmus problematikájára.

Az EJEB szerint aránytalan volt a rendőrség fellépése, a román kormány nem tudott ésszerű magyarázatot adni arra, hogy milyen más módon keletkezhettek a sértettek orvosi leletekkel igazolt sérülései, mintsem a rendőri bántalmazás folytán. Ezért a bíróság megállapította az Egyezmény 3. cikkének, vagyis a kínzás tilalmának a megsértését. Mivel a rendőri akciót alapvetően a kérelmezők és a razziával érintett további személyek roma származása miatt szervezték, ezért a kínzás tilalmával összefüggésben a diszkrimináció tilalom (14. cikk) megsértését is megállapította az ítélet. Az EJEB azért is elmarasztalta ugyanezen cikkek sérelmét megállapítva Romániát, hogy hatóságai nem folytattak kellően alapos nyomozást az ügyben. Holott, a bíróság szerint: amikor egy etnikai kisebbséggel szembeni erőszakra és intoleranciára utaló bizonyítékok merülnek fel, a tagállamoknak az Egyezményből fakadó pozitív intézményvédelmi kötelezettsége az átlagosnál is alaposabb kivizsgálást tesz szükségessé abban a tekintetben, hogy az eseményekben szerepet játszott-e a hatósági személyek előítélete, a diszkrimináció.