2021. december 15-én került sor a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport Helyi szintű fellépés a gyűlölet-bűncselekmények ellen elnevezésű projektjének zárókonferenciájára az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetben. Két hosszabb panelbeszélgetés mellett a projektről, és a közelmúlt kapcsolódó kutatásairól szóló előadásokat is hallhattak az érdeklődők.
A konferenciát Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője nyitotta a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos új hazai és európai adatokról, kutatásokról szóló előadásával. Az előadó kifejtette, hogy habár több forrásból is juthatunk gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos adatokhoz, nincs olyan módszer, amely nem vet fel valamilyen problémát. A hivatalos bűnügyi statisztikákban az aluljelentettség és az alulminősítés, a reprezentatív áldozatkutatásokban a szubpopuláció alacsony aránya és a gyűlölet-bűncselekmény fogalom értelmezése, illetve a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó specifikus kérdés hiánya, míg a célzott kutatások (közösségi minta) esetén a reprezentativitás hiánya, illetve a fogalom értelmezése merülhet fel problémaként. Kiemelte ugyanakkor, hogy a problémák ellenére a három módszer együttes alkalmazásával megbízható képet kaphatunk, adathiány nincs, számos kutatás készült az elmúlt években Magyarországon is. Az előadás további részében Dombos Tamás ismertette a különböző forrásokból származó adatokat, kiemelve azokat a tényezőket is, amelyek az adatokat befolyásolhatják, például a gyűlölet-bűncselekmény magyar hatóságok által használt definíciójának megváltozása, vagy hogy az eljárás mely szakaszában kerül rögzítésre gyűlölet-bűncselekményként az adott eset.
Az előadást követően Két éves az ORFK gyűlölet-bűncselekmény utasítása címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor Pap András László, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet osztályvezetőjének moderálásával. 2019. augusztus elsejétől hatályos az ORFK 30/2019. (VII. 18.) utasítása a gyűlölet-bűncselekmények kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról, amelynek létrejöttéhez a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport is nagyban hozzájárult szakmai munkájával, javaslataival. A beszélgetés az utasítás hatályba lépése óta eltelt két év tapasztalatainak megvitatását tűzte ki céljául. Először Nagygyőr Csilla rendőr alezredes, kiemelt főreferens, a gyűlölet-bűncselekmény országos szakvonal koordinátora értékelte az elmúlt két évet. Megerősítette, hogy az utasítás a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoporttal való közös munka eredménye, ami megmutatkozik abban is, hogy az előítélet indikátorok meghatározásánál is a munkacsoport javaslatait vették alapul. Elmondta, hogy az utasítással elindult egy oktatási folyamat, amely azt a célt szolgálja, hogy a rendőrség minden tagja megismerje az utasítás tartalmát, és ezzel együtt növeljék az állomány érzékenységét is. Kerezsi Klára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora más megközelítésből, kutatóként is megerősítette az utasítás létezésének fontosságát. Véleménye szerint az előítélet-indikátorok utasításba foglalása tartalmat is adott az utasításnak, de igazán akkor lehet hatékony, ha az utasítás képes beindítani a rendőrség munkatársainak gondolkodását. Tágabb környezetben, általánosságban pedig hiányosságként értékelte az áldozatvédelmi kutatások alacsony számát, amelyek megvalósulásának akadálya az anyagi források szűkössége. Takács Flóra az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola hallgatója beszélt azokról a részvételével zajló, szolidaritást vizsgáló kutatásokról, amelyek már az ORFK utasításának hatálybalépése után zajlottak. Kifejtette, hogy a megállapítások szerint a kutatások és a tudomány eredményei rendkívül lassan jutnak el a gyakorlat szintjére, illetve hogy a gyakran változó jogszabályok alkalmazása nehézséget okoz a rendőrség munkatársai számára is. A gyűlölet-bűncselekmények kezelése terén problémaként értékelte a különböző civil szervezetek, állami szervek és az áldozati csoportok hálózatos együttműködésének hiányát. Kiemelte, hogy több kutatónál pozitív példaként jelenik meg a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport és a rendőrség együttműködése, egyrészt a jogalkotási folyamatok, másrészt az alkalmankénti esetelemzések jó gyakorlatát kiemelve. Hollán Miklós, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet osztályvezetője kiemelte, hogy az ORFK utasítás jó példa arra, hogy nem feltétlenül szükséges mindent büntető törvényi szinten megjeleníteni, hanem erre más eszközök is rendelkezésre állnak. Problémaként értékelte a statisztikai adatgyűjtés és a statisztika időszerűségének kérdését, amelyben nagy előrelépés, hogy már lehetőség van a bűncselekmény elkövetésének ideje szerint is rendszerezni a rendelkezésre álló adatokat. Arra a kérdésre, hogy milyen változásokat hozott az ORFK utasítás Nagygyőr Csilla elmondta, hogy a hatálybalépés óta a rendőrség munkatársai érzékenyebbek, figyelembe veszik az utasításban foglaltakat. Az utasítás kötelező jellege ellenőrzési lehetőséget is ad a feletteseknek, ami egyértelműen pozitív eredményként értékelhető. Kerezsi Klára kiemelte, hogy az utasítás kötelező jellege teherként is megjelenhet a rendőrség munkatársai oldalán. További kérdésre Nagygyőr Csilla ismertette a gyűlölet-bűncselekmény szakvonal felépítését is, melyben legnagyobb problémát a fluktuáció, a képzések pandémiás helyzet miatti elmaradásra és a túlterheltség okozza. Elmondta azt is, hogy a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoporttal folytatott esetmegbeszélések és a munkacsoport eseti jelzései nagymértékben segítik a rendőrség munkáját, emellett a szakvonaltartók is igyekeznek proaktívan fellépni, és a jelentések vizsgálatával beazonosítani az esetleges gyűlölet-bűncselekményeket. Takács Flóra az oktatás fontosságát hangsúlyozva kiemelte, hogy a gyűlölet-bűncselekmények hatékony kezeléséhez nem csak érzékenyítésre van szükség, hanem a rendőrség munkatársainak kommunikációs, illetve társadalmi ismereteinek bővítése is elengedhetetlen. A kerekasztal-beszélgetés zárásaként a résztvevők megvitatták a közösség tagja elleni erőszak büntető törvénykönyvi tényállásának létjogosultságát, illetve a végrehajtáshoz, jogalkalmazáshoz szükséges eszközöket, feltéteket, továbbá szóba került a helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazásának lehetősége is.
A konferencia második részében Buzsáki Róbert, a Háttér Társaság Jogi Programjának munkatársa mutatta be a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport Helyi szintű fellépés a gyűlölet-bűncselekmények ellen elnevezésű projektjét. Elhangzott, hogy a 2020 szeptemberétől 2021 decemberéig tartó projektnek a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos tudásanyag átadása mellett kiemelt célja volt a különböző szektorok és különféle szervezetek közötti együttműködések, a civil hálózatok, valamint a kapcsolatok erősítése. Ennek érdekében a projekt keretében több olyan műhelybeszélgetés is megvalósult, amely a gyűlölet-bűncselekmények kezelésében érintett helyi civil szervezeteket és állami szerveket igyekezett egymáshoz közelebb hozni. Ilyen műhelybeszélgetések zajlottak Budapest 8. kerületében, Ajkán, illetve Pécsen, mindenhol figyelembe véve a helyi sajátosságokat, feltérképezve a helyi igényeket. A projekt több olyan hosszú távú eredménnyel számol, mint például a bejelentett gyűlölet-bűncselekmények számának növekedése, de emellett a műhelybeszélgetéseken és a konferencián túl más, kézzelfogható eredményei is vannak. A projekt keretében több olyan kiadvány is készült, amelyek mind a civil szervezeteknek, mint az állami szerveknek hasznos ismereteket nyújtanak a gyűlölet-bűncselekmények felismeréséhez és hatékony kezeléséhez. Ezekről a kiadványokról tartott tájékoztatót Dombos Tamás. Elmondta, hogy habár a projekt fókuszában az érintett szervek és szervezetek helyi szintű összekapcsolása állt, ugyanakkor a projekt megvalósítói fontosnak tartották azt is, hogy a műhelybeszélgetéseken összegyűjtött tudás mások számára is hozzáférhető legyen. Ennek érdekében készült három kiadvány is: a modellprogram a projekt módszertanát írja le, a rendőrségnek szóló útmutató az ORFK utasítás végrehajtásához tartalmaz gyakorlati tanácsokat, illetve nemzetközi jó gyakorlatokat, míg a civil szervezeteknek szóló útmutató a problémaérzékenység növelésére és az együttműködés szükségességének hangsúlyozására törekszik. A kiadványok elektronikus formában is hozzáférhetők lesznek a gyuloletellen.hu honlapon, illetve a kifejezetten a rendőrségnek szóló kiadvány nyomtatásra is kerül, hogy ilyen formában is eljusson a rendőrség munkatársaihoz.
A nap második kerekasztal-beszélgetésén a Helyi szintű fellépés a gyűlölet-bűncselekmények ellen projekt megvalósításában részt vevő helyi partnerek beszélgettek Demeter Áronnal, az Amnesty International Magyarország programvezetőjével a projekt során szerzett tapasztalataikról. Arra a kérdésre, hogy miben más a gyűlölet-bűncselekmények helyi szintű kezelése az országos szinthez képest Dömötör Norbert, Ajka Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke kifejtette, hogy helyi szinten lehetőségük van arra, hogy ilyen jellegű incidenseket akár egy telefonhívással, vagy egy személyes találkozóval is kezelni tudjanak, bizonyos esetekben megelőzve ezzel akár súlyosabb konfliktusokat is. Említette azt is, hogy a helyi szervek felé nagyobb a bizalom, így ezek segíteni tudnak abban is, hogy az érintetteket a megfelelő szervhez vagy szervezethez irányítsák. Takács Flóra a projektben közreműködő Budapest 8. kerület önkormányzatának koordinátora kiemelte, hogy a 8. kerületben több olyan nehezen elérhető, vagy a gyűlölet-bűncselekmények szempontjából kifejezetten veszélyeztetett közösség található, amely túlterheltté, de egyúttal érdekessé is teszi a kerület intézményi rendszerét. Kiemelte, hogy a már létező együttműködések, mint például a Budapest Pride és a rendőrség szoros együttműködésének eredményei példaként szolgálhatnak más érintett közösségek számára is, és érdemes lenne az így keletkezett tudásanyagot továbbadni. Dömötör Norbert hangsúlyozta azt is, hogy a települések eltérő mérete és elhelyezkedése miatt nem azonos számú és jellegű problémákkal találkoznak az érintett szervek, szervezetek. Véleménye szerint az országos politika által gerjesztett hangulat is hatással lehet a gyűlölet-bűncselekmények alakulására. Elmondta, hogy Ajkán elsősorban iskolai, vagy munkahelyi incidensek miatt fordulnak hozzá, a gyűlölet-bűncselekmények rendszerszintű meglétét nem tapasztalja. Kiemelte, hogy mivel a roma nemzetiségi önkormányzat elnökeként a közösség bizalmát élvezi, ezért többen megosztják vele az olyan problémáikat is, amelyek más módon nem is derülnének ki, így lehetőség van ezekben az esetekben is segítséget nyújtani. Takács Flóra elmondta, hogy Budapest 8. kerülete abból a szempontból is eltér más településektől, hogy több olyan kulturális és vendéglátóipari hely van, ami teret ad a sérülékeny csoportok eseményeinek, így a kerület és ezek a helyszínek könnyebben ki vannak téve a szélsőjobboldali szervezetek támadásainak. Dömötör Norbert elmondta, hogy régre visszanyúló jó kapcsolatot ápolnak a helyi állami szervekkel, amelyek egyes konfliktusok esetén közvetlenül is keresik a roma önkormányzatot és igyekeznek közösen megoldást találni, így ismételten megállapítható, hogy ezek kulcsa a személyes kapcsolatok megléte. A 8. kerületre jellemző, hogy a vallási és civil szervezetek közeli kapcsolatban állnak az önkormányzattal, az önkormányzat pedig a rendőrséggel, így a felmerülő problémák az önkormányzat közreműködésével eljutnak a rendőrséghez is. Felismerésre került az is, hogy a szociális városrehabilitáció keretében képzett rendőrök tudása jól hasznosítható a gyűlölet-bűncselekmények területén is. A projekt során megvalósult műhelybeszélgetésekkel kapcsolatban Dömötör Norbert elmondta, hogy minden résztvevőtől pozitív visszajelzést kapott, és van igény arra, hogy ezek az alkalmak rendszeressé váljanak, mivel komoly segítséget jelentenek a személyes kapcsolatok építéséhez. Kiemelte azt is, hogy habár az egynapos műhelybeszélgetés nem elég a téma teljeskörű feldolgozásához, olyan alapvető ismeretekre tettek szert, ami elindítja a résztvevők gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos gondolkodását. Takács Flóra problémaként értékelte, hogy a szervezés során több olyan szervvel vagy szervezettel is kapcsolatban volt, amelyeket nem lehetett bevonni a közös munkába. Ennek oka lehet a civil szervezetek alulfinanszírozottsága, az állami szervek alulmotiváltsága, vagy akár az, hogy az adott sérülékeny csoport számára nem vonzó az esemény, nem látják úgy, hogy érinti őket a probléma. Az együttműködést ugyanakkor elősegítheti a folyamatos esetelemzés, egy közös cselekvési terv, a folyamatos értékelés, és a nehezen bevonható szereplőkkel történő egyeztetés, valamint ezt követően a projektbe történő bevonás. Ez utóbbival kapcsolatban a résztvevők arra a megállapításra jutottak, hogy a problémát az ilyen szervezetek gyenge vezetősége és a szervezet alsóbb szintjeinek motiválatlansága okozhatja. A projekt megvalósítása során felmerült jó gyakorlatokról Dömötör Norbert elmondta, hogy Ajkán a különböző rendezvények jelentik a leghatékonyabb eszközt a kapcsolatok megteremtésére, míg a 8. kerületben a konkrét tudás átadásával járó események működnek jól, emellett érdemes lehet olyan teameket működtetni, ami hosszútávú megelőzéssel foglalkozik. Mindemellett azonban megállapítható, hogy a rendőrségi kezdeményezésének hiánya jelenti az együttműködés egyik legfőbb akadályát. Takács Flóra jó gyakorlatként emelte még ki a Budapest Pride és a rendőrség közötti együttműködést, ahol a jogi megfigyelők rendezvényeken történő bevonásával egyrészt csökken a rendőrség munkája, másrészt a civil szervezet is nagyobb biztonságban érzi magát. A projekt tanulságait összegezve Dömötör Norbert kiemelte, hogy a projekt megmutatta, hogy a sérülékeny csoportok nincsenek egyedül, és tudják, hogy hogyan és hova tudnak fordulni hatékony segítségért. Takács Flóra szerint a további sikerek szempontjából fontos a most kimaradt állami szervek és civil szervezetek bevonása. Elmondta, tudomása van olyan civil szervezet és rendőrség közötti együttműködés, amely a projektnek köszönhetően valósult meg, így az eredmények kézzelfoghatók. Álláspontja szerint széles körben tájékoztatni kell a nyilvánosságot a gyűlölet-bűncselekmények problémájáról, és tudatosítani kell, hogy mindenkinek szerepe van a biztonság megteremtésében.
A konferencián elhangzottak és a projekt során tapasztaltak tükrében megállapítható, hogy szükség és igény is van a gyűlölet-bűncselekmények helyi szintű kezelésének hatékonyabbá tételére, amelyhez a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport minden érdeklődő számára szívesen nyújt segítséget a projekt során szerzett tapasztalatait is felhasználva.