Újabb strasbourgi ítélet gyűlölet-bűncselekményről

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Škojanec kontra Horvátország ügyben (25536/14 számú kérelem) hozott ítéletében ismételten megállapította a nyomozóhatóságok mulasztását a rasszista motiváció kivizsgálása kapcsán. Az indoklás kiemelte, hogy az előítéletes indítékok kivizsgálása akkor sem mellőzhető, ha a rasszista támadás egyik áldozata maga nem roma származású, de őt az elkövetők annak vélhetik, illetve a roma származású személlyel való kapcsolata miatt maga is célponttá válhat.

2013 júniusában a zágrábi rendőrséget egy utcai támadáshoz riasztották. A panaszost és roma származású élettársát két ittas férfi támadta meg az utcán. Miközben rugdosták és ütlegelték őket, többek között azt üvöltötték, hogy „minden cigányt meg kell ölni, most végzünk veletek”. Mindkét sértett jól látható sérüléseket szenvedett. A rendőrségi kihallgatáson a panaszos élettársa közölte, hogy cialisfrance24.com roma származású. Mindkét sértett felidézte a romákra tett becsmérlő kifejezéseket, fenyegetéseket, a támadók azonban mindezt tagadták.

A rendőrség gyűlölet-bűncselekmény miatt indított eljárást az elkövetők ellen, a panaszost tanúként idézve. Az ügyészség végül gyűlölet-bűncselekményi elemekkel (motiváció) összekapcsolva, veszélyes fenyegetés és testi sértés miatt emelt vádat. A vádiratban szerepelt, hogy a panaszost is támadás érte, fejbe rúgták miközben élettársának próbált segíteni. Az első bírósági tárgyaláson a panaszos élettársa úgy nyilatkozott, hogy emlékei szerint a támadók azt mondták a panaszosnak, hogy biztosan ő is roma, ha roma férfival van együtt. A zágrábi bíróság másfél év börtönbüntetésre ítélte az elkövetőket. Mindeközben a strasbourgi eljárás panaszosa panasszal élt, hiszen az elkövetők őt is bántalmazták és sértegették, ő viszont csak tanúként szerepelt az ügyben. Az ügyészség a panaszt azzal utasította el, hogy az elkövetők kizárólag a panaszos élettársát bántalmazták roma származása miatt, a nőt csak meglökték, aki így a földre esett, ezt követően arcon rúgták. Mivel a panaszos nem roma származású, ezért nem is bántalmazhatták rasszista indítékkal. A nő az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. (kínzás, kegyetlen és megalázó bánásmód és büntetés tilalma), 8. (magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog) valamint ezekkel összefüggésben a 14. cikkben garantált diszkriminációtilalom megsértésének megállapítását kérte a strasbourgi bíróságtól, mivel a zágrábi hatóságok elmulasztották a vele szemben elkövetett rasszista indítékú támadás kivizsgálását.

A bíróság kizárólag a 3. cikk 14 cikkel összefüggő sérelmet vizsgálta és arra az álláspontra jutott, hogy a panaszos rasszista motivációjú erőszak áldozata azon oknál fogva, hogy roma származású élettársa társaságában volt. Az ítélet indoklása kihangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű bűncselekményeket komplexen kell vizsgálni, hiszen az elkövetőket többféle indíttatás is vezérelheti, az események körülményei is befolyásolhatják őket. Jelen ügyben a hatóságok kizárólag a panaszos élettársa ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekményre fókuszáltak, figyelmen kívül hagyva a panaszos és közte fennálló kapcsolat jelentőségét. A panaszos kizárólag tanúként került az eljárásba, noha ő is sérüléseket szerzett. A nyomozóhatóság vele kapcsolatban csak azt jegyezte fel, hogy nem roma származású, nem vizsgálva a rasszista indíték és az élettársával való kapcsolat közötti összefüggést valamint azt sem, hogy az elkövetők őt mégis romának vélhették.

Az ítélet szerint a hatóságok megsértették a panaszos 3. és 14. cikkben foglalt jogait azzal, hogy elmulasztották az őt ért rasszista indíttatású erőszakkal kapcsolatos kivizsgálási kötelezettségeiket teljesíteni. Az panasz egyéb részeit nem találták megalapozottnak.

A Bíróság a panaszosnak 12.500 eurót ítélt meg nem vagyoni kártérítésként és 2.200 eurót perköltségként.

Az ítéletet angolul itt olvasható.