EJEB

Emberi Jogok Európai Bírósága

2020. január 14-i ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyezménysértőnek ítélte, hogy a litván hatóságok a kérelmezők szexuális irányultsága miatt megtagadták a nyomozást a Facebookon közzétett fotójukra érkezett gyűlöletkeltő és erőszakra felhívó kommentekkel szemben. A litván állam mindkét kérelmezőnek 5000 euró nem vagyoni kártérítést köteles kifizetni. 

Emberi Jogok Európai Bírósága

2019. április 16-án kihirdetett ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta, hogy Romániában a rendőrség gyakran aránytalanul erőszakosan lép fel romákkal szemben az intézményi rasszizmusnak köszönhetően. A konkrét esetben fejenként 25 ezer euró kártérítést kell fizetnie a román kormánynak a bántalmazott roma kérelmezők részére.

 

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 2018. december 11-i ítéletében megállapította, hogy Szlovákia megsértette az áldozatok emberi jogait azzal, hogy az elkövető rasszista indítékát mind az ügyész, mind a bíróság figyelmen kívül hagyta. A két túlélő sértett fejenként 25 ezer Euró kártérítést kap a szlovák államtól.

 
Európa Tanács Miniszteri Bizottság

Az Emberi Jogok Európai Bírósága már három jogerős ítéletben marasztalta el a magyar államot gyűlölet-bűncselekmény nem megfelelő nyomozása miatt. A Miniszteri Bizottság felügyeli az ítéletek végrehajtását, ezért a GYEM beadványban kérte az Európa Tanácstól, hogy hívja fel a kormányt az ügyek mögött meghúzódó strukturális problémák orvoslására.

 
Emberi Jogok Európai Bírósága

A 2017.10.31-i ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelének alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást és elmulasztották kivizsgálni annak esetleges rasszista indítékát.

Kép a képzésről

A joggyakorlatra összpontosító, interaktív, szakmai továbbképzést szervezett a GYEM tagszervezete bírák számára a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni hatékony büntetőjogi fellépésről. A képzés a Magyar Igazságügyi Akadémia közreműködésével jött létre.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Škojanec kontra Horvátország ügyben (25536/14 számú kérelem) hozott ítéletében ismételten megállapította a nyomozóhatóságok mulasztását a rasszista motiváció kivizsgálása kapcsán. Az indoklás kiemelte, hogy az előítéletes indítékok kivizsgálása akkor sem mellőzhető, ha a rasszista támadás egyik áldozata maga nem roma származású, de őt az elkövetők annak vélhetik, illetve a roma származású személlyel való kapcsolata miatt maga is célponttá válhat.

Emberi Jogok Európai Bírósága, Strasbourg

A jogalkalmazók munkájának segítése érdekében a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport elkészítette az Emberi Jogok Európai Bírósága gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos ítéleteinek magyar nyelvű összefoglalóját. Az összefoglaló rendszerezi és ismerteti a strasbourgi joggyakorlatból fakadó, a jogalkalmazók eljárásával kapcsolatban támasztott sztenderdeket is.

 

A Kúria elnöke 2015-ben joggyakorlat-elemző csoportot alakított a gyűlölet-bűncselekmények bírói gyakorlatának elemzésére. Az elkészült összefoglaló vélemény – a GYEM álláspontjával egyezően - rámutat a kapcsolódó jogalkalmazás, különösen a nyomozati szak hiányosságaira, valamint az adatgyűjtéssel kapcsolatos problémákra.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint egyezménysértő volt a hatóságok eljárása annak a TASZ által képviselt gyöngyöspatai asszonynak az ügyében, akit a Betyársereg egy tagja durván megfenyegetett a településen 2011 tavaszán, a szélsőséges „járőrözések” idején.

Oldalak

Feliratkozás RSS - EJEB csatornájára