A II. kerületi rendőrkapitányságon folyt az eljárás a felfüggesztésig, holott a BRFK-nak volt hatásköre.Helyes volt a minősítés a kezdetektől, de a jogi képviselő benyomása szerint azért, mert jelen volt a sértett első kihallgatásán és ott jelezte a kihallgató rendőrnek a megfelelő minősítést.
Felfüggesztették a nyomozást amiatt, hogy az elkövetők kiléte nem volt megállapítható. A jogi képviselő megítélése szerint a nyomozó hatóság nem tett meg minden tőle várhatót az elkövetők kilétének megállapítására. Pl. 12 megjelölt tanút nem hallgatott ki, köztük az egyik pultost, akiről tudni lehetett, hogy ismeri az elkövetőket, hiszen erre utaló megjegyzést tett, miután elmenekültek a tett helyszínéről, és erről rendelkezésre állt a sértett vallomása.
A felfüggesztő határozatban a nyomozó hatóság nem tett eleget indokolási kötelezettségének. Az igazságügyi orvosszakértő fél évvel az esemény után adott szakvéleményt anélkül, hogy a sértettet megvizsgálta volna.
A felfüggesztő határozatot nem kézbesítették a sértettnek és a jogi képviselőnek. Amikor ez kiderült, a sértetti képviselő panasszal élt a felfüggesztés ellen, és kérte, hogy a hatáskörrel rendelkező BRFK nyomozzon. A II-III kerületi ügyészség helyt adott a panasznak, elrendelte a nyomozást és azzal a BRFK-t bízta meg, 2013 tavaszán.
Azóta számos nyomozati cselekményt elvégzett a BRFK, de sikertelenül, az elkövetőket nem sikerült beazonosítani. Az időmúlás, az eredetileg elmulasztott nyomozati cselekmények nagyban hozzájárultak az eljárás újbóli felfüggesztéséhez.
