A GYEM tagja elnyerte az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját

Szontagh Veronika, a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport szakértője elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) doktoranduszok számára is meghirdetett ösztöndíját. Eddigi kutatásáról a Magyar Kriminológiai Társaság PhD szekciójának konferenciáján számolt be.

A ÚNKP program célja a kimagasló tanulmányi és kutatói teljesítményt nyújtó hallgatók, kutatók munkájának támogatása. A GYEM szakértője a gyűlölet-bűncselekmények és a helyreállító igazságszolgáltatás lehetőségei című kutatással pályázott, amely kutatás 10 hónapig fog tartani, annak eredményéről a munkacsoport honlapján is be fogunk számolni. A kutatási téma az angolszász kriminológiában már jelentős szakirodalommal bír, ellenben hazánkban a két téma összekapcsolásának kriminológiai vizsgálata hiányzik. A kutatás választ keres arra a kérdésre, hogy a helyreállító igazságszolgáltatás módszerei alkalmasak-e az előítélet motiválta bűncselekmény esetében, ha igen, akkor milyen lehetőségek vannak hazánkban az alkalmazására.

A Magyar Kriminológiai Társaság Kriminológia és Bűnügyi Tudományok PhD szekciója 2016. október 14-én konferenciát tartott Új kutatási területek a kriminológiában címmel a kriminológiával és a bűnügyi tudományok területén kutató doktoranduszok és doktorjelöltek számára. A konferencia a 2016 tavaszán megalakult PhD szekció első egész napos rendezvénye volt, amely során három csoportban – informatika és bűnözés; büntetőjog, büntető-eljárásjog és büntetés-végrehajtás; illetve szakkriminológia szekció – lehetett megismerkedni húsz PhD hallgató kutatásával. Szontagh Veronika az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Kriminológiai Doktori Iskolájának hallgatója – a PhD szekció társelnöke – előadásának témája a gyűlölet-bűncselekmények nyomozásával kapcsolatos strasbourgi standardok konkrét ügyeken keresztül történő ismertetése volt. Előadásában emellett részletesen ismertette a 2016 szeptemberében jogerőre emelkedett R.B. kontra Magyarország[1] ügy részleteit kiemelve az ügyben fellépő nyomozati hiányosságokat. Az ügy kapcsán a strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezmény 8. cikkének – magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog – megsértése miatt. A Bíróság korábbi gyakorlata alapján az etnikai származást is a magánélet egyik elemének tekinti, a kérelmező támadva és traumatizálva érezhette magát a gyöngyöspatai romaellenes gyülekezés láttán, illetve a szóbeli zaklatás miatt. A Bíróság értékelésében kimondja, hogy a szóbeli abúzus kifejezetten a kérelmező etnikai hovatartozása miatt történt meg, és ez szükségszerűen hatással volt a kérelmező magánéletére. A Bíróság döntésében kimondja, hogy a rendőrségnek mindent meg kellett volna tennie, hogy kivizsgálja a gyöngyöspatai „járőrözések” mögötti rasszista indítékot.

Az előadások anyaga várhatóan írott változatban is meg fog jelenni a Magyar Kriminológiai Társaság folyóiratában, a Kriminológiai Közleményekben.

[1] R.B. kontra Magyarország (64602/12) 2016. április 12.