2016 szeptemberében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt lezárult Magyarország esedékes Egyetemes Időszakos Felülvizsgálata (UPR). A kormány összesen 201 ajánlást fogadott el részben vagy egészben a 221-ből, ezek közül néhány a gyűlölet-bűncselekmények témakörét is érinti. A következő felülvizsgálat várhatóan 2021 májusában lesz.
A Universal Periodic Review (Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat, röviden UPR) az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának rendszeresen ismétlődő emberi jogi mechanizmusa, amelyben évente 42 ország emberi jogi helyzetét illetve az általuk korábban tett vállalások megvalósulását vizsgálják. A vizsgálat három dokumentumra épül: a kormány által benyújtott nemzeti jelentésre, az ENSZ emberi jogi mechanizmusai által készített összefoglalóra, valamint az ombudsmanok és a civil szervezetek információira.
A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) jelentést adott be 2015 szeptemberében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az előítélet motiválta bűncselekmények magyarországi helyzetéről, amelyben több rendszerszintű problémát is feltártunk a magyar joggyakorlatban. Ilyen a gyűlölet-bűncselekmények alulminősítése, a rendőri intézkedések és az áldozatok támogatásával kapcsolatos hiányosságok illetve a gyűlölet-bűncselekményekről gyűjtött adatok megbízhatóságával kapcsolatban felmerülő problémák. Az árnyékjelentés azt is hangsúlyozta, hogy a kormány nem éppen a tolerancia pártján áll az LMBTI és roma csoportok megítélésében, és kifejezetten ellenséges retorikát folytat a menekültekkel és menedékkérőkkel.
A május 4-i interaktív párbeszéd során a következő országok tettek konkrétan a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépésre vonatkozó ajánlásokat: Kanada megismételte a GYEM ajánlását a 2012 óta létező rendőrségi szakvonal (a témában speciális tudással és tapasztalattal rendelkező nyomozók hálózata) fejlesztésére vonatkozóan (77.), Csehország a már létező jogszabályi keret hatékonyabb alkalmazására tett ajánlást (103.), Franciaország pedig arra szólította fel hazánkat, hogy hatékonyabban lépjen fel a rasszista bűncselekmények, köztük a gyűlölet-bűncselekmények ellen (105.). Görögország a menekültellenes gyűlöletkampány befejezésére és a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépésre koncentrált (106.), Olaszország a hatékonyabb nyomozásokat és az elkövetők igazságszolgáltatás elé állításának fontosságát emelte ki (108.), míg Norvégia általánosságban keményebb fellépést sürgetett a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények ellen (111.). Irán a GYEM ajánlása alapján azt ajánlotta hazánknak, hogy dolgozzon ki egy nyomozati protokollt, és biztosítsa az áldozatok számára az igazságszolgáltatáshoz és jogorvoslathoz való hozzáférést (107.).
A magyar kormány az ajánlások közül végül teljes egészében négyet (Kanada, Csehország, Olaszország és Norvégia ajánlásai), míg részben három ajánlást (Franciaország, Görögország és Irán ajánlásai) fogadott el.
A részben vagy egészben elfogadott ajánlások közül kettő egészen konkrét vállalást jelent, így a GYEM a következő időszakban többek között arra fog koncentrálni, hogy a rendőrséggel közösen kidolgozzuk a szakvonal fejlesztéseinek lehetséges irányait, illetve tovább dolgozzunk egy nyomozati protokollért, amelynek egyik fontos része, az indikátorlista már el is készült.